Könyvünkben bemutatjuk, hogy melyek az ősi szőlőfajták, mit nevezhetünk hungarikumoknak, mi volt ezeknek a fajtáknak a jelentősége egykor, és mi lehet ma. Kitérünk a fajták rokonsági kapcsolataira, hogy mit tudhatunk meg a származásukról. Betekintést adunk a fajták beazonosítási lehetőségeiről, nehézségeiről. Tárgyaljuk a fajták tájegységenkénti előfordulását, termesztési sajátosságukat, ismertetjük a belőlük készített bortípusokat. A fajták jelenlegi tanulmányozási
lehetőségeire is kitérünk.

Meggyőződésünk, hogy az ezekben a fajtákban meglévő potenciál a jövőben fontos szerepet játszhat a fogyasztói trendek kielégítésében, az új szakmai, piaci
és versenyképességi célok elérésében, de az új szőlőnemesítési törekvésekben is.

Hisszük, hogy a fajták szélesebb körű megőrzése, felszaporítása, gazdasági és kultúrtörténeti értékeiknek egy-egy tájegységbe történő visszaállítása, árutermelő ültetvényeik létesítése – a gyümölcstermesztőkhöz hasonlóan – az ún. Tündérkert mozgalom keretében is megvalósítható lenne.

Fontosnak tartva a Kárpát-medence ősi szőlőfajtáiban rejlő szellemi, kulturális és gazdasági értékek nagyobb megbecsülését, a Kárpát-medence Intézet és a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete (PTE SzBKI) a közelmúltban kezdeményezte a fajták hivatalos hungarikummá nyilvánítását.